|
|
A kviddics játék egy J.K.Rowling által kitalált labdajáték, ami a varázsvilág leghíresebb sportja. Seprűháton kell a labdákat terelgetni az előre lefektetett szabályok szerint. Megvannak a maga nemzeti és nemzetközi mérkőzései, kupái, bajnokságai. A roxfort birtokon is található kviddics pálya, ezen szokták játszani a házak közti mérkőzéseket. Harry – apjától örökölvén képességeit – a Griffendél ház csapatának fogója. A játék nagyon népszerű az iskola tanárai között is. A legtöbben rendszeresen látogatják a mérkőzéseket, még Dumbledore professzor is állandó vendége az eseményeknek. A történet hatodik részében Ront is bevállagotják a csapatba a fogói posztra. |
|
|
A pálya
A kviddicspálya füvesített, hosszú és ellipszis alaprajzú, átmérői 180 láb (55 méter) és 500 láb (152 méter). A pálya két végében levő pontszerző zónában három-három, 15 méteres oszlopokon álló gólkarika áll. A pálya közepén egy 60 centiméteres kör található, innen indulnak a csapatkapitányok a játék kezdetén. A játékosok és a labdák függőleges mozgása elvileg korlátlan, horizontálisan azonban kénytelenek a pályán belül maradni. (Ez utóbbi szabályt eddig minden filmben figyelmen kívül hagyták.) |
| |
Labdák és játékosok
A kviddicset négy labdával játsszák. Ezek közül a kvaff ma egy közönséges, körülbelül 30 centi-méteres átmérőjű élénkpiros labda egyetlen varázstulajdonsága, hogy lassan zuhan, és könnyű megfogni , amelyet a hajtóknak kell bedobniuk az ellenfél őrzője által védett gólkarikáinak egyikébe. A többi játékos nem nyúlhat a kvaffhoz. Egy gól 10 pontot ér, függetlenül attól, hogy melyik karikába dobták. |
|
|
A játékban két gurkó is szerepel. Ezek 25 centiméteres átmérőjű, kemény vasgolyók, amelyeket szándékosan az ellenfél megzavarására terveztek: a gurkóknak ugyanis megvan az a rossz tulajdonsága, hogy ha elütik valamerre, az ütés pontatlansága ellenére egy játékost céloznak meg, és komoly sérüléseket tudnak okozni.
A két terelő feladata a többi játékostárs védelme és az ellenfél támadása a gurkók segítségével – a feladathoz métához hasonló, mágikus módon megerősített ütőket használnak. |
|
|
A kviddics legkisebb – diónyi méretű – és leggyorsabb labdája az ezüstszárnyakkal ellátott aranycikesz. Ez a labda a játékosoktól teljesen függetlenül cikázik a pályán. Elfogása nem egyszerű, mivel nagyon gyors, hirtelen manőverekre képes, amellett meg-pillantani is nehéz apró mérete miatt. A cikesz elkapása a fogó feladata. Ha ez sikerül, az 150 pontot eredményez a szerencsés fogó csapatának, és ezzel zárul le a mérkőzés. A cikesz elfo-gása nem feltétlenül jelent győzelmet is egyúttal, mivel azt a |
|
pontszámok döntik el. A hetedik részben kiderül, hogy a cikeszek testemlékőrzők, vagyis emlé-keznek arra, aki először megérintette őket ( még a készítője is csak kesztyűben nyúl hozzá).
A csapatok hét-hét játékosból állnak: egy őrzőből, két terelőből, három hajtóból és egy fogóból. A kviddics mind a férfiak, mind a nők számára nyitott. Cserejátékosok nincsenek.
Az őrző feladata a három pózna őrzése. Meg kell akadályoznia, hogy az ellenfél csapatának hajtói bedobják a kvaffot rajtuk.
A két terelő feladata, hogy a játékosokra vadászó gurkót az ellenfél csapata felé irányítsák. A kviddicscsapatban egyedül ők kaptak segédeszközt, két ütő formájában.
A három hajtó feladata a kvaff átjuttatása az ellenfél valamelyik póznáján. A hajtók egymásnak passzolgatják a labdát miközben kerülgetik a gurkót és egyre közelebb érnek az ellenfél póznáihoz. Ha bedobják 10 pontot szereznek a csapatuknak.
A fogó feladata a játék legkisebb labdájának, az Aranycikesznek elkapása. Egy kviddicsmeccs akkor ér véget valamely csapat fogója elkapja a cikeszt. Ezen tettével 150 pontot szerez a csapatának, és szinte biztosan nyer. Azonban volt már rá példa, hogy nem a cikeszt elkapó csapat nyerte meg a mérkőzést. |
|
|
|
|
|
|
